Bolhapiac az Erzsébet téren

kicsit másképpen, vagyis igazi  Kultúrzsibi volt ma az Erzsébet téren. Valódi emléktárgyak varázsolták el a jelent múltbéli emlékekkel, könnyen időutazást tehettünk, szemlélve a kirakott tárgyakat.

Zsóry fürdő

egy gyógyvizű fürdőhely Mezőkövesden. Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 

A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

Zsóry Lajos 1938-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajt feltáró fúrást végezzenek. 1939. február 25-én a fúrást végző emberek csodálkozására és örömére, 875 m mélységből, triász kori víztárolóból gejzír módjára 30 méteres melegvízoszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 °C fokos vizet adott. 

Zsóry Lajos kifizette a fúrás során földbe helyezett csövek ellenértékét, s így 1940. január 1-jétől palackozott formában hozhatta forgalomba az ásványvizet. 1940.júliusában megnyitotta az első 35x18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda. 

Ez a fürdő megérdemelten megőrizte, úgy tűnik végérvényesen, az akkori tulajdonos, ZSÓRY nevét, aki még abban az évben elkészíttette a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát. 

A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi ZSÓRY termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos és nátrium-kloridos hévíz, mely igen jelentős szulfidion tartalmánál fogva, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő. 

 Az átlag 15,5 mg/l szulfidion tartalma a legmagasabb Magyarország összes kénes gyógyvizei között. A kén a bőrön át felszívódik, értágító hatása révén csökkenti a vérnyomást, javítja az erek, beleértve a koszorús erek vérellátását, az erek falának kéntartalmát, ezáltal csökken azok koleszterintartalma és így az érelmeszesedés veszélye is. A kénes fürdő gyulladáscsökkentő hatású. Élénkíti a légzést, javítja az anyagcserét. A kén a degeneratív ízületi betegségeket javítja. A szulfidion bizonyos bőrbetegség gyógyításában is szerepet játszik. 

 A Zsóry víz kalcium, magnézium és hidrokarbonát tartalmánál fogva gyulladáscsökkentő hatású. Magas klorid tartalma fokozza a szervezet ellenálló- képességét, élénkítő és általános erősítő hatása van. A rengeteg áldásos hatás következtében a mezőkövesdi gyógyvíz sikerrel alkalmazható fürdőkúra formájában számos betegség gyógyításánál.

A településen sétálva aszfalt útra ritkán tévedünk, murvás, köves vagy poros utcácskák szelik egymást kisebb rövidebb szakaszokra. Érdekes, inkább csak nagyobb házakat lelünk, felkészültek a tulajdonosok a gyógyvíz miatt ide utazókra. Szinte minden hol látható:Zimmer Frei! -felirat. 

Az esti naplemente élményszíneket festett szemünk elé, remélem valamit sikerült visszaadni a képek segítségével.

Hajdúszoboszló

Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói kistérségének központja, Magyarország egyik legnagyobb termálvizű fürdőhelye.

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el). A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Újság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott. A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

Nevezetességek, látnivalók

Bocskai István Múzeum

Gazdaház

Görög katolikus templom

Harangház

A Harangház sok sok harangja nagyon tetszik, a képeket köszönöm Dittának, kedves online ismerősömnek.

Forrás:Képek Dittától

Forrás:Képek Dittától

Forrás:Képek Dittától

Forrás:Képek Dittától

Tájház
Nemzetközi Modern Múzeum

Megyeri híd, egyik kedvencem

 

Érdekes olvasni való a hídról

Kilátás a híd tetejéről

BKV hajóval úszik a család

Jászai Mari tér hajóállomás

Cousine aprócskái

Margit híd

Petőfi híd alulról

CET épülete

Ami kell(het) az útra

Végállomás, Kopaszi gát

Szentendre

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett kisváros, - mely méltón viseli a "Művészetek városa" elnevezést - sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be.

Szentendrén található Szerb Ortodox Egyház püspöki széktemplom. A 32 méter hosszúságú, 14 méter szélességű és 15 méter belső magasságú székesegyház belseje és berendezése kimagaslóan értékes. A nagyméretű ikont Ösztovics Vazul szerémségi festőművész készítette 1777-1781-ben.

Az ortodox istentiszteleti rendtartás előírása szerint a liturgiát a híveknek állva kell végighallgatniuk, ezért a szentendrei székesegyházban sincsenek padok, csupán néhány támaszkodószék a falak mentén, a jómódúak és előkelők számára. Itt nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző.

A Preobrazsenszka kerítésfalának copf stílusú díszkapuja. A kovácsoltvas kapuszárnyakat Olhauser József szentendrei kovácsmester készítette 1803 és 1806 között. A messze földön híres szerb búcsút emberemlékezet óta a templomban és udvarán tartják.

A város három dombra épült. Ez az oka annak, hogy bármerre járunk, lépten-nyomon háztetőkkel és templomtornyokkal találkozunk. A háttérben pedig mindenütt előbukkannak a Pilis hegyei.

Szent Péter és Pál-templom - Szentendre

Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.

A város legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi -a tatárjárás alatt tönkrement- templom helyére épült 1241-80 között.

Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját.

Középkori eredete miatt ez a templom is szentélyével keletre fordul. A délnyugati támpillér sarkán az 1300-as évekből származó, kőből faragott napóra kapott helyet.

Vaskereszt

Szentendre szívében a Fő téren található.
Aki Szentendrére megy, az biztosan meglátja, nem lehet eltéveszteni.

Az 1763. évi pestisjárványnak állít emléket a kereszt, amely alatt a hagyomány szerint fejjel lefelé egy pestisben elhunyt embert temettek el.
1990-ben felújították.

Körösi Csoma Sándor emléksztupa

Cseng a csend

A sztupa hagyományos buddhista szakrális épület, amelyből nagyon sok van Ázsia buddhista országaiban. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt. A tökéletesen megvilágosult szellemet testesíti meg, amely a határtalan bölcsesség, a határtalan együttérzés és szeretet elválaszthatatlan egysége. A határtalan bölcsesség önmagunk szelleme igaz természetének és a világ igaz természetének teljes, direkt ismerése. A határtalan együttérzés és szeretet minden lény felé egyaránt irányul, és mint ahogy a Nap sugarai minden lényre egyaránt sütnek, nem tesz különbséget ellenség és barát között. Minden lény szellemében megvan a határtalan bölcsesség, valamint a határtalan együttérzés és szeretet csírája, ezek teljes megvalósításának képességével együtt. A sztupa a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épül. Külső, lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos útját jeleníti meg. Belsejében megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók. A sztupa a béke, a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22.-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviselői jelenlétében. Sztupa a magyar bodhiszattva (buddhista szent), Körösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült.