2013. június 6., csütörtök

Budapest - Árvíz idején



Az árhullám jelentősen befolyásolja a Duna mellett élők életét az elkövetkező napokban.
885 centiméteren tetőzhet a Duna vízszintje hétfőn, ami a rekord vízállásnál is magasabb lesz az előrejelzések szerint.

2013.05.04. este 20 óra után, Timár utca magasságában(fotó: Bagira)
2013.05.05.-én a Margít híd (fotó: Kévi)

2013.05.05.-én a Margít híd (fotó: Kévi)

2013.05.05.-én a Margít híd (fotó: Kévi)

2013.05.05.-én a Margít híd (fotó: Kévi)

2013.05.05.-én a Margít híd (fotó: Kévi)

2013.05.05.-én a Battyhányi tér (fotó: Kévi)
The Hungarian parliament during the Danube's flood.
Budapest

2013. június 3., hétfő

2012. szeptember 19., szerda

Deák Ferenc téren pörögve

A tér

1866(wikipedia szerint) óta viseli a 'haza bölcsének' Deák Ferencnek a nevét.

A jelenlegi három metró vonal és a villamos és busszmegállók miatt a közigazgatási szerepe kiemelkedő de talán izgalmasabb ha a Deák téri tavaszról és nyárról is szót ejtünk, hiszen a tér és a mellette fekvő Erzsébet tér tágas füves parkja a kikapcsolódni vágyók 'zarándokhelye' . 
Az egykori Nemzerti Színház alapjaiból kialakított Gödör klubban éjszakáig lehetőség van a szórakozásra. Kevesen tudják,de a Deák Ferenc téri aluljáró egy múzeumot is rejt. 
A Közlekedési Múzeumhoz tartozó Földalatti Vasúti Múzeum hangulatos kiállítótermében ismerkedhetünk meg a metróépítés történetével.
 
Deák téri evangélikus templom, Pollack Mihály tervezte. A templom keresztelőkútjában keresztelték meg Kossuth Lajos fiait.
 
 
 
Anker - ház, tervezője Alpár Ignác, a timpanon egyik domborművét pedig állítólag Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette.




 

 

2012. szeptember 16., vasárnap

Sas utcai (Budapest) részletek

Az V. kerületi Sas utca nem közvetlenül a madárról, hanem a valaha ott álló "Két Sashoz" fogadóról kapta a nevét. 1950-ben átnevezték Guszev utcának, és 1990-ig így is hívták a József Attila utca és a Szabadság tér közötti közterületet."Guszev"név meglehetősen érdekes és mulatságos is.(Forrást itt  találtam róla)





 Sas utca 5.







2012. szeptember 11., kedd

Séta a Szabadság téren

A térnek egyébként szó szerint félelmetes történelme van. A XVIII. században II. József ide építtette a hatalmas, tekintélyparancsoló Újépületet, és a lakosság állítólag soha nem volt tisztában azzal, mi is zajlik az erődszerű falak mögött. Az épület olyan hihetetlen méretekkel rendelkezett, hogy nem csak maga a tér, de a környező utcák helyét is elfoglalta. Több részre osztott udvarára különböző pavilonokat húztak fel, egyes épületeit használták kaszárnyának, katonai börtönnek is. Ide zárták az 1849-ben elfogott szabadságharcosokat, sőt, az épület falánál végezték ki az első független magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is. (A gróf emlékét őrzi a Szabadság tértől nem messze állított Batthyány-örökmécses – el lehet képzelni, valaha ez a terület is az Újépület egyik része volt.)
1897-ben a lebontás mellett döntöttek. Az elegáns Parlament mellett, a zord erődítmény helyén egy gyönyörű parkot alakítottak ki frissen ültetett fasorokkal, gondozott virágágyásokkal, padokkal, kis pavilonokkal.(forrás: Borsa)
MTV-székház (a valamikori Tőzsdepalota) épülete a Szabadság téren interaktív szökőkúttal



Távolban a Parlament
 
Reagan szobra épp a szovjet emlékmű felé néz
1921-ben irredenta szobrokat állítsanak rá. A négy égtájról elnevezett, a trianoni békeszerződésben az országtól elcsatolt területeket megszemélyesítő monumentális betonszobrok 1945-ig voltak itt láthatóak. Helyükre a következő évben a főváros felszabadítása közben meghalt szovjet katonák tiszteletére emelt hősi emlékmű került.
A Virulj-kút domborművel
A kutat a nagy kezdeményező, Széchenyi emlékére emelték 1930-ban.
Bandholtz amerikai tábornok szobra
A szobrot 1936-ban azért állították, mert a tiszt 1919-ben megakadályozta a Magyar Nemzeti Múzeum kifosztását. Az alkotást 1940-ben eltávolították, majd 1989-ben, Bush elnök látogatása előtt eredeti helyére emelték.

2012. szeptember 10., hétfő

Szent István Bazilika, Budapesten

hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Nevét államalapító királyunkról kapta. 

A budapesti Szent István Bazilika a főváros legnagyobb temploma. 
1851-1905 között, neo-reneszánsz stílusban épült, 2003-ban pedig fejeződött be felújítása. 

Az impozáns külső művészi belsőt rejt, a főoltáron az első magyar király, Szent István carrarai-márvány szobrával. A Szent Jobb kápolnában található a magyarság nemzeti ereklyéje, a névadó király Szent Jobbja.

A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József tervei szerint, melyet haláláig (1867. március 6.) vezetett. Az Operaház alkotója, Ybl Miklós folytatta az építést, de az ő halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetek el 1905-re. (Forrás: A Szent István Bazilika, Budapest 1989.)