Erzsébet téri Kulturális Központ és Park

Az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, a 2000-ben kidolgozott koncepció szerint önfenntartó „városi agora”, nyitott, multifunkcionális kulturális helyszín; egyszerre közpark, kulturális-közösségi tér, kortárs művészeti központ, civil rendezvények helyszíne és szórakozóhely.

Kehidakustány

Kehidakustány Zala megye északi részén, a Zala folyó észak-déli völgyében, annak két partján (a nyugatin Kehida, a keletin Kustány községrész) terül el.

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit.

Kehida az Árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Nevezetességek

Deák-kúriaKehida Termál Gyógy- és Élményfürdő

Kehida műemlékei:
A barokk stílusú Deák-kúria
Az épületben múzeumot rendeztek be: "A haza bölcse, Zala büszkesége" című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200 évfordulójára állították össze.
Deák Ferenc mellszobrát (Zala György, 1928) az épület udvarán helyezték el.
Szent Miklós temetőkápolna (román stílusú).
Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (barokk).

Közép-Európa leghosszabb faluja: Ludányhalászi

Igen hosszú valóban, 6 km át nyomhatod a gázt, de nem akar vége-hossza lenni...egy kis érdekesség Ipolytarnóc felé félúton:))

Mályi-tó (horgászhely)

Miskolci kirándulásunk alatt többször is érintettük a tavat. Séta, pancsolás, napfürdő, kevés ember.Itt élvezhető az igazi szabadság.

A falu határában található kavicsbányató környéke a miskolciak kedvelt üdülőhelye lett, melyet üdülőkkel, hétvégi házakkal építettek be. A bányató mélysége helyenként eléri a 10-15 métert is. Rendszeresen rendeznek itt búvárversenyeket. A Mályi-tó jó szélviszonyai miatt kedvelt helye a vitorlásoknak és szörfözőknek.

Medvék Magyarországon

Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a 39 barnamedve. A parkban farkasok is vannak.

Kerültek ide az állatkertekből, mutatványosoktól és néhányat házi kedvencként tartottak, sajnos nem megfelelő körülmények között. A parkban szabadabban mozoghatnak, élhetnek, mint ketrecben tartott társaik. Izgalmas kirándulás a medvék birodalmába.

Visegrád

Millenáris

A Millenáris (korábbi nevén Millenáris Park) a magyar főváros és Európa jelentős kulturális és életmódbeli értékeit bemutató – közérdekű és üzleti rendezvényekre is alkalmas – kulturális központja. Az eredetileg a múlt században Ganz Ábrahám által a Pesti Hengermalom területén alapított vasöntödéből fejlesztették ki a későbbiekben a magyar ipartörténet nemzetközi hírű gyáregységét. A műemléki gyárcsarnokok újraformálásáért a Millenáris Park építészeti kialakítása 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Kossuth Lajos-emlékmű (Kossuth Memorial in Budapest)

A Kossuth Lajos-emlékmű balatonalmádi vöröskőből készült talapzata kb. 15 méter hosszú. A főalak 5 méter magas (Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája), a 4 méter magas mellékalakokat – parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában, fegyverrel – Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták. A szobrot 1952 szeptemberében avatták fel.

Nagy Imre-emlékmű (Statue of Imre Nagy, facing the Parliament)

Az 1958-ban kivégzett magyar miniszterelnök első hazai szobrát 1996-ban avatták fel a Vértanúk terén. Varga Tamás egy könnyű ívű hídra helyezte az életnagyságú bronzalakot, akinek tekintete az Országház felé esik.

József Attila-szobor, Budapest

József A. portréja A Dunánál c. kompozícióból, 1980, Budapest

Marton László szobrász által alkotott, 3,5 méter magas, 3 kőlépcsőn ülő, kalapját kezében tartó József Attila-bronzszobrot 1980-ban állították fel a Duna partján. A szobor mellett ovális, írott, domború bronzbetűkkel a költő A Dunánál című verséből való idézet olvasható: "Mintha szívemből folyt volna tova / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."

Néprajzi Múzeum - Ethnographic Museum (Budapest)

A múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-96-ban épült fel Királyi Kúriának, 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Igazságügyi Palota.

A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.

It was founded as the Ethnographic Department of the Hungarian National Museum in 1872. Its first director was John Xantus de Vesey.
It formally split from the National Museum in 1947 but moved to its building in Kossuth Square, opposite the Parliament building, only in 1973.
The grand building in which the Museum of Ethnography is now housed was originally built by Alajos Hauszmann for the Ministry of Justice.


forrás: wikipedia

Ülésterem - Conference Hall

A volt főrendházi ülésterem,

és társalgó

A szőnyegek itt kék színűek, a szobrok az agrár- és ipargazdaság néhány ágának allegóriáját ábrázolják, a mennyezet képei pedig Vajda Zsigmond történeti tárgyú kompozíciói közül valók.

A százéves épület egyik fontos kelléke: a számokkal ellátott szivartartók.

A szivartartók annak emlékei, hogy az ülésterembe nem volt szabad égő szivarral belépni – úriember pedig olyat nem tesz, hogy eloltaná. Közel száz évvel ezelőtt itt sétált a folyosókon Mikszáth Kálmán, aki az ülésterembe való bemenetel előtt gondosan megvizsgálta a füstölgő szivarok minőségét és hosszát. A minőség a bent ülők rangjára, míg a hosszúság a beszédek tartalmasságára vonatkozott. "Jó beszéd megér egy havannát" – mondták gyakran a képviselők a szállóigévé vált mondatot.

Országház - Hungarian Parliament Building

"A korona előtt a kalapot le…"

A "Parlament"

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, nagyságával bronzérmes lett európában. A világ 100. legszebb épületei közé sorolták, méltán.
Steindl Imre terve alapján a historizáló eklektika jegyében született, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében 1885-től 1904-ig épült, jól érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása.
Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.

Basa Pista balladája

A 1980-as években egy miskolci baráti társaságból alakult meg a régi magyar népdalokat feldolgozó Swetter együttes. Bár politikai támogatottságuk nem volt, számos magyar lakta településen léptek fel határon innen és túl, a közönség pedig imádta őket. 2007-ben aztán újra összeállt a régi csapat, és egy feledhetetlen koncertet adtak a Diósgyőri várban.

Swetter digesting the old Hungarian folksongs was formed out of a Miskolc friendly company in the 1980 years band. You make an appearance on several Hungarian settlements inhabited by on this side of the border although they did not have a political support and too, the audience adored them though. The old team set again next in 2007, and a unforgettable concert was given in Diósgyőri castle.

Mezítlábas park

Mi az, hogy Mezítlábas park? Ott mezítláb lehet ?

Igen mezítláb lehet sétálni nyárban kellemes árnyékot nyújtó fák között egy patak mellet. Egy kis dombról, mely ugyan a Szabadsághegy nevet viseli remek kilátásban gyönyörködhetünk, akár a Vértes-hegységet is láthatjuk a távolban, vagy elleshetünk néhány pillanatot egy nyugalmas kis falu életéből. Lovasokat láthatunk a határban, de előfordul egy-egy fogat is vagy szekér. Eközben a jó levegő biztosított, hiszen ameddig a szem ellát, és még azon túl sincs ipari környezetnek nyoma.

A Mezítlábas parkot Fejér megyében Tabajdon - 45 km távolságra Budapesttől - lehet felkeresni, a bejárat rögtön a falu közepén, a híd és Nepomuki Szent János szobra mellett van.

Red Bull Air Race 2008

Az ünnepi légibemutató részeként a Malév egy Boeing 737-es új generációs repülőgépe a Lágymányosi híd és az Árpád híd közötti Duna szakaszon 200 méter magasságban 250 km/órás sebességgel húzott át a Duna felett délről északi irányban.

2008.08.20.

Római part

„Mint(h)a” nyaralás
A hangulat sajátos, emlékeztet a Balaton „csúcséveire”, a ’70-es, ’80-as években. Megtalálható itt minden, ami egykor megvolt: lángos, főtt kukorica, sült kolbász „koviubi”-val, palacsinta és gofri, no meg a hazai vízpartokon elmaradhatatlan tengeri (!) hal, a hekk. A strandgasztronómiát jól kiegészíti a családias, SZOT-üdülős életérzés: párok andalognak kéz a kézben, gyerekek futkorásznak, hintáznak a játszótéren, fiatalok söröznek, fröccsöznek vidáman a végeláthatatlan vendéglősoron. A vízparti nyaralás kellékei közül éppen csak a víz hiányzik. Már senki sem rohan a habok közé szertelenül, senki nem próbál csónakot a vízre bocsátani, csupán néhányan ücsörögnek a stégek mellett, s nézik, ahogy a Duna nyaldossa a part kavicsait.

Valami utánozhatatlan naiv bájjal bír, amitől az ember itt otthonosan elengedheti magát. Mindegy, hogy ki, és miben van, fürdőruhában, strandpapucsban, méregdrága, márkás cuccban vagy szakadt melegítőben, senki sem szólja meg, senki nem foglalkozik vele, mert itt mindenki tudja, hogy ő is egy a sok közül, aki ismeri a Római titkát. A hely olyan, akár egy varázsszelence, amelyet bármikor nyitunk is ki, mindig ugyanazt a sajátos képet mutatja. Ha rajtam múlna, én biztosan felvenném a hungarikumok közé.

Szöveg: Joó Annamária