Budapesti Fogaskerekű Vasút

A Budapesti Fogaskerekű Vasút Budapest egyetlen fogaskerekű vasútja, mely a XII. kerületben, a Városmajor és a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút állomások között közlekedik. A köznyelvben csak fogasként emlegetett közlekedési eszköz.

A vasútvonal építése az engedélyokirat 1873. július 3-án kelt kiadása után azonnal megkezdődött. A kivitelezési munkák irányítója a svájci származású, Cathry Szaléz Ferenc volt, aki a ma is álló villáját a vasút közelében építette. Az egy évig tartó vasútépítési munkák követően, mindössze öt évvel a világ első közforgalmú fogaskerekű vasútjának átadása után, az első szerelvény 1874. június 24-én, délután 4 órakor közlekedett.

A normál nyomtávolságú, 2883 m hosszú, egyvágányú pálya teljes hosszában fogaskerekű üzemre épült, adhéziós szakaszok nélkül. A völgyi és hegyi végállomások között 264 m volt a szintkülönbség, a pályát ellenesések nélkül, folyamatos emelkedéssel alakították ki, a legnagyobb emelkedés 102,5‰ volt.

A Svábhegytől a Széchenyi-hegyig tartó vonalszakaszt 1890. május 17-én nyitották meg, így a vasútvonal hossza 3733 m-re nőtt, az új végállomás szintkülönbsége 315 m lett.

BUDAPESTI GYERMEKVASÚT

Az Úttörővasút építésének gondolata 1947-ben vetõdött fel először.a Budai-hegyvidéket jelölték ki, mert így nemcsak a gyermekek szórakozását és nevelését szolgálja, de a kirándulóknak is megkönnyíti a festõi hegyvidék látogatását. Fontos szempont volt a Csillebércen létesítendõi Úttörõtábor megközelíthetõsége is. A teljes vonalat 1950. augusztus 19.-én helyezték üzembe.

Egy nap szolgálatban a Gyermekvasúton

A pajtások reggel 7.00 és 7.30 között gyülekeznek a Gyermekvasutas Otthonban. Egyenruhába öltöznek, majd a reggelizés és az aznapi szolgálati beosztás ismertetése következik. Minden szolgálatban más-más beosztást kaptok, hogy megismerkedhessetek a különbözõ munkakörökkel. Elõször öt tanuló szolgálatba osztanak be, ilyenkor tudjátok az idõsebbektõl ellesni a gyakorlati fogásokat. A 6. szolgálattól kezdve önállóan végzitek munkátokat. Elõbb naplózó, váltókezelõ, jegyvizsgáló, pénztáros beosztásban, majd rendelkezõként. A rendelkezõ irányítja az állomáson a többiek munkáját, õ tartja a kapcsolatot a szomszéd állomásokkal is. Ez a legfelelõsségteljesebb, s talán a legizgalmasabb beosztás is egyben. A pajtások az Otthonból a Hûvösvölgy állomás elõtti térre menetelnek, ahol felvonják a nemzeti lobogót, majd együtt utaznak a szolgálatos vonattal a kijelölt szolgálati helyükre. A szolgálatot a megismert szabályoknak megfelelõen önállóan, de felnõtt dolgozó felügyelete mellett látjátok el. A délelõtt hamar eltelik, és máris jön az ebédet szállító vonat. (A nap folyamán ötszöri díjmentes étkezésben részesültök.) A szolgálat végén a felnõtt dolgozók értékelik az egésznapi munkát. A pajtások a szolgálatos vonattal utaznak vissza Hûvösvölgybe. A zászlólevonás és a vacsorázás után a csoportot érintõ kérdések (túrák, programok) megbeszélése következik, de mindig marad idõ játékra is. Este, 19.00 órakor indul a csoport közösen az 56-os villamossal a Moszkva térre.
forrás:http://www.c3.hu/

Hortobágyi Hídi vásár 2011

A hortobágyi hídi vásárt a debreceni vásárok egyikeként tartják számon a 19. század elején vette kezdetét, de turisztikai jelentősége csak a 1960-as években következett be. Az 1970-es, 80-as évek pedig fénykornak volt tekinthető. A rendezők szándéka szerint továbbra is a tájra jellemző népművészeti hagyományok megőrzése a cél. Láthatóak kézműves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, valamint vásári komédiások kapnak főszerepet. A hortobágyi hídi vásárt évszázados hagyományok szerint évente
augusztus 20-án rendezik meg Hortobágyon, amely nagyban kötődik az államalapítás és Szent István ünnepéhez, illetve a debreceni virágkarneválhoz.
Portékák





Ízek




Szórakozás

Hortobágy, Öreg-tavi kisvasút

A hortobágyi Öreg-tavi kisvasút évtizedeken át a vonala mellett elterülő halastavakat szolgálta ki; a szerelvényekkel vitték be a haleledelt, és hordták ki a kifogott halakat. A vízimadarak által rendszeresen látogatott terület idővel védetté váltak, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig úgy gondolta, hogy a kisvasút szerepet kaphatna a turizmusban is. A pályát felújították, új járműveket szereztek be, majd 2007-ben megindult a személyforgalom.
Elsődleges célja a vízimadarak bemutatása, az ezek megtekintésére érkező kirándulók kiszolgálása.

Kilenclyukú híd

A Hortobágy község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd. A népi monda szerint – „Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.” – ezért van 9 lyuk a híd alatt.

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

Öregtavak


A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és máig is legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja és a “Világörökség része” megtisztelő cím birtokosa. Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb halastó rendszere. A 2000 hektáros Hortobágyi Öregtavak területe a Velencei-tó méretével vetekszik. A halastórendszert a 20. század elején alakították ki a folyószabályozás révén létrejött mesterséges szikesek hasznosítására. Elsőként a mai Öreg-tó építése kezdődött 1915-ben, melynek területe jelenleg kétezer hektár. Létrehozásakor 17 medencéből állt, mára viszont az elmocsarasodás, elnádasodás miatt csak tíz medence működik. Később további halastavakat is létesítettek a környéken, így az összesen 6000 hektár területű hortobágyi tavak ma a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják.
A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása óta már több mint 300 madárfajt figyeltek meg az Öregtavak területén. A Kárpát-medencében átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágy felé veszi az irányt, ahol hosszú időre megpihennek, és csak az első hó vagy a fagy beálltával kelnek ismét útra. A jelenség hátterében az áll, hogy itt viszonylag zavartalan élőhelyre leltek, és táplálék is akad bőven. A halastavak sekély, szigetszerű részei kitűnő éjszakai pihenőhelyet jelentenek, míg nappal a közeli learatott szántóföldeken sikerrel kutathatnak élelem után, amely főleg gabonaszemekből és növénymaradványokból áll.
A turisták számára az Öregtavak területe a nemzeti park egyik leglátványosabb bemutatóhelye. Kisvasúttal könnyen elérhető úti cél. A kisvasút a Hortobágy-Halastó belső gátján közlekedik. A gát egyben tanösvény is, amelyen gyalogosan vagy kerékpárral végighaladva betekintést nyerhetünk a halastavak életébe és gazdag madárvilágába.


Madárles

Balatonföldvár

Balaton

"Országzászló"

Járőrözés


A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.

Gyermekvasút

A Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. A vonal Széchenyihegy és Hűvösvölgy állomásokat köti össze. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, villamosítatlan. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

Hatvan

Hatvan a Zagyva partján fekszik.


A város legrégibb épületeit:

Grassalkovich-kastély (műemlék, Kossuth tér)


Szent Adalbert plébániatemplom (műemlék, Kossuth tér)


Sörház, jelenleg Hatvany Lajos Múzeum

Erzsébet téri Kulturális Központ és Park

Az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, a 2000-ben kidolgozott koncepció szerint önfenntartó „városi agora”, nyitott, multifunkcionális kulturális helyszín; egyszerre közpark, kulturális-közösségi tér, kortárs művészeti központ, civil rendezvények helyszíne és szórakozóhely.

Kehidakustány

Kehidakustány Zala megye északi részén, a Zala folyó észak-déli völgyében, annak két partján (a nyugatin Kehida, a keletin Kustány községrész) terül el.

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit.

Kehida az Árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Nevezetességek

Deák-kúriaKehida Termál Gyógy- és Élményfürdő

Kehida műemlékei:
A barokk stílusú Deák-kúria
Az épületben múzeumot rendeztek be: "A haza bölcse, Zala büszkesége" című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200 évfordulójára állították össze.
Deák Ferenc mellszobrát (Zala György, 1928) az épület udvarán helyezték el.
Szent Miklós temetőkápolna (román stílusú).
Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (barokk).