2012. szeptember 19., szerda

Deák Ferenc téren pörögve

A tér

1866(wikipedia szerint) óta viseli a 'haza bölcsének' Deák Ferencnek a nevét.

A jelenlegi három metró vonal és a villamos és busszmegállók miatt a közigazgatási szerepe kiemelkedő de talán izgalmasabb ha a Deák téri tavaszról és nyárról is szót ejtünk, hiszen a tér és a mellette fekvő Erzsébet tér tágas füves parkja a kikapcsolódni vágyók 'zarándokhelye' . 
Az egykori Nemzerti Színház alapjaiból kialakított Gödör klubban éjszakáig lehetőség van a szórakozásra. Kevesen tudják,de a Deák Ferenc téri aluljáró egy múzeumot is rejt. 
A Közlekedési Múzeumhoz tartozó Földalatti Vasúti Múzeum hangulatos kiállítótermében ismerkedhetünk meg a metróépítés történetével.
 
Deák téri evangélikus templom, Pollack Mihály tervezte. A templom keresztelőkútjában keresztelték meg Kossuth Lajos fiait.
 
 
 
Anker - ház, tervezője Alpár Ignác, a timpanon egyik domborművét pedig állítólag Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette.




 

 

2012. szeptember 16., vasárnap

Sas utcai (Budapest) részletek

Az V. kerületi Sas utca nem közvetlenül a madárról, hanem a valaha ott álló "Két Sashoz" fogadóról kapta a nevét. 1950-ben átnevezték Guszev utcának, és 1990-ig így is hívták a József Attila utca és a Szabadság tér közötti közterületet."Guszev"név meglehetősen érdekes és mulatságos is.(Forrást itt  találtam róla)





 Sas utca 5.







2012. szeptember 11., kedd

Séta a Szabadság téren

A térnek egyébként szó szerint félelmetes történelme van. A XVIII. században II. József ide építtette a hatalmas, tekintélyparancsoló Újépületet, és a lakosság állítólag soha nem volt tisztában azzal, mi is zajlik az erődszerű falak mögött. Az épület olyan hihetetlen méretekkel rendelkezett, hogy nem csak maga a tér, de a környező utcák helyét is elfoglalta. Több részre osztott udvarára különböző pavilonokat húztak fel, egyes épületeit használták kaszárnyának, katonai börtönnek is. Ide zárták az 1849-ben elfogott szabadságharcosokat, sőt, az épület falánál végezték ki az első független magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is. (A gróf emlékét őrzi a Szabadság tértől nem messze állított Batthyány-örökmécses – el lehet képzelni, valaha ez a terület is az Újépület egyik része volt.)
1897-ben a lebontás mellett döntöttek. Az elegáns Parlament mellett, a zord erődítmény helyén egy gyönyörű parkot alakítottak ki frissen ültetett fasorokkal, gondozott virágágyásokkal, padokkal, kis pavilonokkal.(forrás: Borsa)
MTV-székház (a valamikori Tőzsdepalota) épülete a Szabadság téren interaktív szökőkúttal



Távolban a Parlament
 
Reagan szobra épp a szovjet emlékmű felé néz
1921-ben irredenta szobrokat állítsanak rá. A négy égtájról elnevezett, a trianoni békeszerződésben az országtól elcsatolt területeket megszemélyesítő monumentális betonszobrok 1945-ig voltak itt láthatóak. Helyükre a következő évben a főváros felszabadítása közben meghalt szovjet katonák tiszteletére emelt hősi emlékmű került.
A Virulj-kút domborművel
A kutat a nagy kezdeményező, Széchenyi emlékére emelték 1930-ban.
Bandholtz amerikai tábornok szobra
A szobrot 1936-ban azért állították, mert a tiszt 1919-ben megakadályozta a Magyar Nemzeti Múzeum kifosztását. Az alkotást 1940-ben eltávolították, majd 1989-ben, Bush elnök látogatása előtt eredeti helyére emelték.

2012. szeptember 10., hétfő

Szent István Bazilika, Budapesten

hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Nevét államalapító királyunkról kapta. 

A budapesti Szent István Bazilika a főváros legnagyobb temploma. 
1851-1905 között, neo-reneszánsz stílusban épült, 2003-ban pedig fejeződött be felújítása. 

Az impozáns külső művészi belsőt rejt, a főoltáron az első magyar király, Szent István carrarai-márvány szobrával. A Szent Jobb kápolnában található a magyarság nemzeti ereklyéje, a névadó király Szent Jobbja.

A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József tervei szerint, melyet haláláig (1867. március 6.) vezetett. Az Operaház alkotója, Ybl Miklós folytatta az építést, de az ő halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetek el 1905-re. (Forrás: A Szent István Bazilika, Budapest 1989.)




2012. szeptember 9., vasárnap

Bolhapiac az Erzsébet téren

kicsit másképpen, vagyis igazi  Kultúrzsibi volt ma az Erzsébet téren. Valódi emléktárgyak varázsolták el a jelent múltbéli emlékekkel, könnyen időutazást tehettünk, szemlélve a kirakott tárgyakat.






















Zsóry fürdő

egy gyógyvizű fürdőhely Mezőkövesden. Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 

A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).



Zsóry Lajos 1938-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajt feltáró fúrást végezzenek. 1939. február 25-én a fúrást végző emberek csodálkozására és örömére, 875 m mélységből, triász kori víztárolóból gejzír módjára 30 méteres melegvízoszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 °C fokos vizet adott. 

Zsóry Lajos kifizette a fúrás során földbe helyezett csövek ellenértékét, s így 1940. január 1-jétől palackozott formában hozhatta forgalomba az ásványvizet. 1940.júliusában megnyitotta az első 35x18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda. 

Ez a fürdő megérdemelten megőrizte, úgy tűnik végérvényesen, az akkori tulajdonos, ZSÓRY nevét, aki még abban az évben elkészíttette a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát. 


A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi ZSÓRY termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos és nátrium-kloridos hévíz, mely igen jelentős szulfidion tartalmánál fogva, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő. 

 Az átlag 15,5 mg/l szulfidion tartalma a legmagasabb Magyarország összes kénes gyógyvizei között. A kén a bőrön át felszívódik, értágító hatása révén csökkenti a vérnyomást, javítja az erek, beleértve a koszorús erek vérellátását, az erek falának kéntartalmát, ezáltal csökken azok koleszterintartalma és így az érelmeszesedés veszélye is. A kénes fürdő gyulladáscsökkentő hatású. Élénkíti a légzést, javítja az anyagcserét. A kén a degeneratív ízületi betegségeket javítja. A szulfidion bizonyos bőrbetegség gyógyításában is szerepet játszik. 


 A Zsóry víz kalcium, magnézium és hidrokarbonát tartalmánál fogva gyulladáscsökkentő hatású. Magas klorid tartalma fokozza a szervezet ellenálló- képességét, élénkítő és általános erősítő hatása van. A rengeteg áldásos hatás következtében a mezőkövesdi gyógyvíz sikerrel alkalmazható fürdőkúra formájában számos betegség gyógyításánál.

A településen sétálva aszfalt útra ritkán tévedünk, murvás, köves vagy poros utcácskák szelik egymást kisebb rövidebb szakaszokra. Érdekes, inkább csak nagyobb házakat lelünk, felkészültek a tulajdonosok a gyógyvíz miatt ide utazókra. Szinte minden hol látható:Zimmer Frei! -felirat. 

Az esti naplemente élményszíneket festett szemünk elé, remélem valamit sikerült visszaadni a képek segítségével.