Hortobágyi Hídi vásár 2011

A hortobágyi hídi vásárt a debreceni vásárok egyikeként tartják számon a 19. század elején vette kezdetét, de turisztikai jelentősége csak a 1960-as években következett be. Az 1970-es, 80-as évek pedig fénykornak volt tekinthető. A rendezők szándéka szerint továbbra is a tájra jellemző népművészeti hagyományok megőrzése a cél. Láthatóak kézműves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, valamint vásári komédiások kapnak főszerepet. A hortobágyi hídi vásárt évszázados hagyományok szerint évente
augusztus 20-án rendezik meg Hortobágyon, amely nagyban kötődik az államalapítás és Szent István ünnepéhez, illetve a debreceni virágkarneválhoz.
Portékák





Ízek




Szórakozás

Hortobágy, Öreg-tavi kisvasút

A hortobágyi Öreg-tavi kisvasút évtizedeken át a vonala mellett elterülő halastavakat szolgálta ki; a szerelvényekkel vitték be a haleledelt, és hordták ki a kifogott halakat. A vízimadarak által rendszeresen látogatott terület idővel védetté váltak, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig úgy gondolta, hogy a kisvasút szerepet kaphatna a turizmusban is. A pályát felújították, új járműveket szereztek be, majd 2007-ben megindult a személyforgalom.
Elsődleges célja a vízimadarak bemutatása, az ezek megtekintésére érkező kirándulók kiszolgálása.

Kilenclyukú híd

A Hortobágy község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd. A népi monda szerint – „Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.” – ezért van 9 lyuk a híd alatt.

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

Öregtavak


A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és máig is legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja és a “Világörökség része” megtisztelő cím birtokosa. Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb halastó rendszere. A 2000 hektáros Hortobágyi Öregtavak területe a Velencei-tó méretével vetekszik. A halastórendszert a 20. század elején alakították ki a folyószabályozás révén létrejött mesterséges szikesek hasznosítására. Elsőként a mai Öreg-tó építése kezdődött 1915-ben, melynek területe jelenleg kétezer hektár. Létrehozásakor 17 medencéből állt, mára viszont az elmocsarasodás, elnádasodás miatt csak tíz medence működik. Később további halastavakat is létesítettek a környéken, így az összesen 6000 hektár területű hortobágyi tavak ma a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják.
A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása óta már több mint 300 madárfajt figyeltek meg az Öregtavak területén. A Kárpát-medencében átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágy felé veszi az irányt, ahol hosszú időre megpihennek, és csak az első hó vagy a fagy beálltával kelnek ismét útra. A jelenség hátterében az áll, hogy itt viszonylag zavartalan élőhelyre leltek, és táplálék is akad bőven. A halastavak sekély, szigetszerű részei kitűnő éjszakai pihenőhelyet jelentenek, míg nappal a közeli learatott szántóföldeken sikerrel kutathatnak élelem után, amely főleg gabonaszemekből és növénymaradványokból áll.
A turisták számára az Öregtavak területe a nemzeti park egyik leglátványosabb bemutatóhelye. Kisvasúttal könnyen elérhető úti cél. A kisvasút a Hortobágy-Halastó belső gátján közlekedik. A gát egyben tanösvény is, amelyen gyalogosan vagy kerékpárral végighaladva betekintést nyerhetünk a halastavak életébe és gazdag madárvilágába.


Madárles

Balatonföldvár

Balaton

"Országzászló"

Járőrözés


A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.