Fiatal község Csemő, 1952-ben alakult Nagykőrös és Cegléd külterületéből.
Csemő 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte "a legvirágosabb település" címet, 1998-ban "Európa legvirágosabb község" verseny harmadik helyezettje lett.
Közelében a Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza-közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tőzegláp.A legnagyobb botanikai értékét a terület több pontján megjelenő tőzegmoha összefüggő foltjai jelentik. A község külterülete erdővel borított jó kirándulóhely, melyet a hazai és külföldi vendégek örömmel használnak ki. Közel a fővároshoz mégis igazi tanyavilág CSemő községe, lakosságának 60%-a ma is tanyán lakik.
Katolikus templom |
Ma már Csemő jelmondata is lehetne a következő három szó: szobrot minden utcába. A faluban a legelső, az utca névadójáról készült szobor ötlete a Petõfi Sándor utcában lakó Lengyel Pál ácsmestertől származik. Lengyel Pál a helyi hírmondóban így emlékezik: “azon gondolkodtam, milyen jó lenne itt az utcában egy Petőfi szobor. Ez még motoszkált bennem egy darabig, aztán felkerestem Orisek Feri bácsit, hogy faragna-e egy jó kiállású Petőfi-szobrot?” A Petőfi utcai lakosok 2001. március 15-én avatták fel az elkészült Petőfi-szobrot. Még ez évben Árpád, 2002. július 6-án Rákóczi és 2003. augusztus 20-án Szent István , 2004. március 15-én Arany János szobrot, 2005. agusztus 20-án a templom előtti feszületet, 2006.július 3-án Ladányi Mihály és Várkonyi István szobrot avattak az utcabeliek. A szobrok minden utcában közterületen kerültek elhelyezésre, környezetüket az utcában lakók gondozzák.(forrás:csemo.hu)
Csemőben április 28-án, szombaton tartották meg a szokásos tavaszi Dél-Pest Megyei Anyák Napi Virágvásár és "Anyám Tyúkja" Főzőfesztivált. Jónak bizonyult az időpont kiválasztása, hiszen Ezen a napon megdőlt az országos melegrekord, Körösszakállon 31,3 fokos meleget mértek, így csodálatos, napfényes, időben zajlott le a rendezvény.