Szentendre

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett kisváros, - mely méltón viseli a "Művészetek városa" elnevezést - sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be.

Szentendrén található Szerb Ortodox Egyház püspöki széktemplom. A 32 méter hosszúságú, 14 méter szélességű és 15 méter belső magasságú székesegyház belseje és berendezése kimagaslóan értékes. A nagyméretű ikont Ösztovics Vazul szerémségi festőművész készítette 1777-1781-ben.

Az ortodox istentiszteleti rendtartás előírása szerint a liturgiát a híveknek állva kell végighallgatniuk, ezért a szentendrei székesegyházban sincsenek padok, csupán néhány támaszkodószék a falak mentén, a jómódúak és előkelők számára. Itt nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző.

A Preobrazsenszka kerítésfalának copf stílusú díszkapuja. A kovácsoltvas kapuszárnyakat Olhauser József szentendrei kovácsmester készítette 1803 és 1806 között. A messze földön híres szerb búcsút emberemlékezet óta a templomban és udvarán tartják.

A város három dombra épült. Ez az oka annak, hogy bármerre járunk, lépten-nyomon háztetőkkel és templomtornyokkal találkozunk. A háttérben pedig mindenütt előbukkannak a Pilis hegyei.

Szent Péter és Pál-templom - Szentendre

Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.

A város legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi -a tatárjárás alatt tönkrement- templom helyére épült 1241-80 között.

Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját.

Középkori eredete miatt ez a templom is szentélyével keletre fordul. A délnyugati támpillér sarkán az 1300-as évekből származó, kőből faragott napóra kapott helyet.

Vaskereszt

Szentendre szívében a Fő téren található.
Aki Szentendrére megy, az biztosan meglátja, nem lehet eltéveszteni.

Az 1763. évi pestisjárványnak állít emléket a kereszt, amely alatt a hagyomány szerint fejjel lefelé egy pestisben elhunyt embert temettek el.
1990-ben felújították.