 |
| foto:Kévi |
"Világszerte ismert magyar Kelet-kutató, nyelvtudós és író, Vámbéry Ármin keleti utazásából, az Aral-tó mellől Magyarországra hozott egy fiatal tatár-üzbég mollát (mohamedán szerzetesjelöltet), aki Mollah Iszhak, Molla Szadik, Csagatai Izsák néven haláláig Magyarországon élt, és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában lett altiszt, egyszersmind Vámbéry professzor mellett inaskodott. A Fejér megyei Velence falu temetőjében álló sírköve előtt száztíz éve tisztelegnek a látogatók és a zarándokok. Csak Gül Baba és II. Szulejmán magyarországi emlékhelyének látogatottsága hasonlítható az övéhez. ... „Vámbéry és tatárja” összetartoztak, legendáriumuk máig élő, számos anekdota keletkezett róluk". (forrás: http://www.kalligram.com/)
Az Üzbegisztán csatagáj törökségéhez tartozó iszlám hitű Molla Szadik – eredeti
nevén Iszhak Szadik – az Aral-tó partján született 1836-ban. A Molla előnév
mutatta, hogy írást és olvasást ismerő, a Koránt magasabb szinten tanulmányozó
mohamedán szerzetesjelölt volt. Magyarországon több néven is ismert volt: Molla
Szadik, Csatagáj Izsák, Kongráti Izsák, Iszhak molla, Molla Tatár, Molla
Izsák.
Vámbéry Ármin neves keletkutató, őstörténész és nyelvtudós hozta
magával Khívából Magyarországra. Mekkába akart Vámbéryvel eljutni, ami aztán nem
adatott meg számára és hazájába sem tért már vissza.
Budapesten az MTA Könyvtára keleti kéziratok osztályának altisztje lett, emellett többeket is tanított a tatár, üzbég s más nyelvekre. Ő volt Vámbéry Armin jobbkeze, egyúttal nyelvmestere és „élő szótára” is, hisz egész Európában ő volt az egyetlen, aki anyanyelvi szinten ismerte a türk nyelveket, így az üzbég mellett saját anyanyelvét, a csatagájt is, ami a közép-ázsiai törökség közös irodalmi nyelve is volt.
Iróként és fordítóként is ismert. Meséket és mondákat fordított magyarra és tett közzé több közép-ázsiai nyelvből Csatagáj (Csatagai) Izsák néven. Legnagyobb munkája Arany János: Rege a csodaszarvasról c. költeményének csatagáj török nyelvre fordítása(Adsájib szujgunnun hikájeti), ami azonban soha nem jelent meg nyomtatásban (MTA Kézirattár). Számos csatagáj-török, üzbég, tatár irodalmi mű, tanulmány kiadásának volt nyelvi közreműködője, segítője.
Amikor Vámbéry Armin elment Magyarországról, a velencei Hauszmann családnál helyezte cl munkatársát és barátját, Molla Szadikot. Később Szadik Izsák egy velencei asszonnyal élt együtt, jól beszélt magyarul, a velencei emberek szerették, tisztelték. Bár iszlám hitét soha nem hagyta cl, mégis jó barátságot ápolt a helyi tudós tiszteletes lelkésszel, Decsi Jánossal, aki 51 évig volt Velence református prédikátora.
Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett a szívével. 1892-ben hunyt el, s mohamedán szertartással és katonai tiszteletadással temették el a velencei református temetőben.A velencei síremléket a Velencei Református Egyház közösség, a Lakiteleki Népfőiskola és az egyik parlamenten kívüli párt közösen újíttatta fel.
Forrás: V-tó
Vámbéry Ármin neves keletkutató, őstörténész és nyelvtudós hozta
magával Khívából Magyarországra. Mekkába akart Vámbéryvel eljutni, ami aztán nem
adatott meg számára és hazájába sem tért már vissza. Budapesten az MTA Könyvtára keleti kéziratok osztályának altisztje lett, emellett többeket is tanított a tatár, üzbég s más nyelvekre. Ő volt Vámbéry Armin jobbkeze, egyúttal nyelvmestere és „élő szótára” is, hisz egész Európában ő volt az egyetlen, aki anyanyelvi szinten ismerte a türk nyelveket, így az üzbég mellett saját anyanyelvét, a csatagájt is, ami a közép-ázsiai törökség közös irodalmi nyelve is volt.
Iróként és fordítóként is ismert. Meséket és mondákat fordított magyarra és tett közzé több közép-ázsiai nyelvből Csatagáj (Csatagai) Izsák néven. Legnagyobb munkája Arany János: Rege a csodaszarvasról c. költeményének csatagáj török nyelvre fordítása(Adsájib szujgunnun hikájeti), ami azonban soha nem jelent meg nyomtatásban (MTA Kézirattár). Számos csatagáj-török, üzbég, tatár irodalmi mű, tanulmány kiadásának volt nyelvi közreműködője, segítője.
Amikor Vámbéry Armin elment Magyarországról, a velencei Hauszmann családnál helyezte cl munkatársát és barátját, Molla Szadikot. Később Szadik Izsák egy velencei asszonnyal élt együtt, jól beszélt magyarul, a velencei emberek szerették, tisztelték. Bár iszlám hitét soha nem hagyta cl, mégis jó barátságot ápolt a helyi tudós tiszteletes lelkésszel, Decsi Jánossal, aki 51 évig volt Velence református prédikátora.
Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett a szívével. 1892-ben hunyt el, s mohamedán szertartással és katonai tiszteletadással temették el a velencei református temetőben.A velencei síremléket a Velencei Református Egyház közösség, a Lakiteleki Népfőiskola és az egyik parlamenten kívüli párt közösen újíttatta fel.
Forrás: V-tó
